A Székelyudvarhely központjában, a Márton Áron téren (a helyiek körében ismert nevén a „Patkó”) található a VasSzékely szobor – egy emlékmű, amely a 82‑es Székely Gyalogezred hősi halottainak állít emléket az első világháborúból.

Története és jelentősége

Eredetileg 1917. december 8-án avatták fel egy nagyszabású, fából faragott és apró acélpikkelyekkel fedett szoborcsoportként, amelyen négy életnagyságú szobor állt. Ezeket Erdélyi István őrmester tervezte, és katonatársai – Herman Ottó, Rózsa Géza és Sipos Jenő – készítették, a jótékony célú „nemzeti áldozatkészség szobor” jelleggel.
Nevét („Vasszékely”) onnan kapta, hogy a fafelületet ezernyi fém pánttal fedték – ettől lett „vas”, és a székely hagyományt hangsúlyozta.

Sorsfordulók

1919 februárjában a bevonuló román csapatok lerombolták, a szobor egyes elemeit szétfűrészelték, még a puskáját is levették – az akkori eseményeket így összegzik: „…ledöntötték a szobrot talapzatáról és kétszer rálőttek... később… szétfűrészelték...”.
Évtizedekig csak az üres talapzat állt. 1941–44 között ideiglenesen kopjafát emeltek helyette.

Újjászületés

2000. március 15-én Szabó János szobrászművész bronz szobrot készített a helyére – ez a mai emlékmű.
Az új alkotás már nem faragott fa volt, hanem bronz katonai figura, a székely hagyományt és a háborús emlékezetet hordozza tovább. A talapzaton ma is olvasható az eredeti felirat: „Gyopárt a Hargitáról hozzatok – a székely hősök halhatatlanok!”.

Mit szimbolizál?

Az emlékmű a helyi közösség katonaságban és hősiességben rejlő büszkeségét testesíti meg.
Ugyanakkor a sorsa – megsemmisítés, elhallgatás, majd újraállítása – jól példázza, hogy miként változnak egy emlékmű jelentőségei az idők során a politikai környezettel együtt.

Összegzés

A VasSzékely szobor nem csupán egy második világháborús bronzfigura Székelyudvarhely „Patkójában”, hanem a székely közösség emlékezésének és újrakezdésének szimbóluma. Ha jársz a városban, érdemes megállni és elgondolkodni a rajta olvasható sorokon – és a mögöttük álló történeten is.