A magyarok és a Bauhaus színházi forradalma | Bauhaus 1919-2019

A nagy nemzetközi vonzerejű németországi művészeti főiskolán, a Bauhaus intézményében igen sok magyar hallgató tanult és tanár oktatott. Szerepük meghatározó volt az intézmény életében, szemléletének konstruktivista megreformálásában, a sajátos Bauhaus-pedagógia, a modern tárgyalkotó- és építészeti szemlélet kialakításában, amelynek hatása Kelet-Közép-Európától az Egyesült Államokig terjedt.

Az élet és művészet egységét hirdető iskola, amely képzési, alkotói és társadalmi modellt is adott a weimari köztársaság időszakában (1919-1933), végig meg tudta őrizni nyitottságát és nemzetközi kapcsolatrendszerét. Az első világháborút lezáró békeszerződések a korábban soknemzetiségű Magyarországot megbénították, területét kétharmadával, lakosságát egyharmadával csonkították meg. Ezért is válhatott a korábban e területen élő, új utakat kereső magyar művészek, művésznövendékek egyik legvonzóbb célpontjává a Bauhaus intézménye.

Az építészettől (Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Molnár Farkas, Sebők István) a bútor- és tárgytervezésen, szőnyegszövésen (Breuer Marcell, Pap Gyula, Berger Otti) át, a reklámgrafikáig, tipográfiáig és könyvtervezésig (Moholy-Nagy László, Molnár Farkas és mások) lépten, nyomon tetten érhető a magyarok Bauhausra gyakorolt sokoldalú befolyása.

A Bauhaus kísérleti színpadi produkcióiban is aktív szerepet vállaltak a magyar művészek, nem csak alkotásaikkal, de merész színház-építészeti terveikkel is (Moholy-Nagy László, Molnár Farkas, Sebők István, Weininger Andor). Közösséget teremtő, aktív fellépésükkel fontos szerepet játszottak a zene és a tánc területén, az iskola mindennapjainak és ünnepeinek szervezésében, különösen Weininger Andor, a Bauhaus jazz-zenekar megalapítója.

Gömbszínházról:
A funkcionális tervek megvalósításának kilátástalansága vezethetett a formájában emblematikus, méreteiben monumentális vízió, Weininger Gömbszínház-tervének kidolgozásához. Ebbe az elképzelésbe a falusi gyermek vándorcirkusz-élményétől az antik görög színházig számos hagyomány beleépült. A színpad itt már nem lehatárolt tér, hanem egy 5000 néző befogadására kialakított gömbforma belső felületén elhelyezett széksorokból álló nézőtér függőleges tengelyében tervezett mozgatható szerkezet. E gömbforma hatására születhetett Xanti Schawinsky köralakú térszínpad konstrukciójának terve is.

A tervek alapján készült a makett, mely a kiállításon is látható.

A kiállítást megnyitja: Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója
Maczalik Arnold, építész
Kósa András László, a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet igazgatója

A kiállítás a Kolozsvári Magyar Napok keretében valósul meg.

Forrás:
https://www.facebook.com/events/345475433023060/