Jegyet vásárolni pénztárunkban lehetséges hétköznapokon 11-14 és 15-17 óra között, vagy tárcsázd a   0743 212131-es telefonszámot.

Petőfi Sándor halálát manapság is rejtély övezi. A számtalan keletkezett legenda között nekünk is, itt, Udvarhelyszéken van egy, amely az idő múltával önmagát cáfolta, de akkoriban, 1902-ben felkavarta Székelykeresztúr kisváros hangulatát.
Petőfi innen, ebből a kisvárosból indult el utolsó útjára a segesvári csatába, és talán „ide is tért vissza, meghalni”. Bálint Dani színes egyben groteszk történetén keresztül, reflektálni szeretnénk Petőfi költői és emberi nagyságára. Élete, eszméi, cselekedetei, világnézete, teljes költészete példája lehet a mai reményt és identitást kereső magyarságnak és a szabadságot vágyó nemzeteknek. A potomság szó azért szerepel címben, mert feltételezés szerint ez volt az utolsó szó, amit élő emberrel váltott, amikor figyelmeztették a fehéregyházi csatában, hogy a kozákok áttörték a székely védővonalat, és hamarosan hozzá érnek.

Táncosok: Antal József, Antal Katalin, Csog Lehel-Zoltán, Faluvégi Erzsébet, Fábián Gergely, Fülöp Csaba, Golicza Bernadett, Hajdó Árpád, Hajdó-Nagy Annamária, Hajdó-Nagy Lóránt, Mátéfi Csaba, Orbán Henrietta, Sipos Réka-Katalin, Szabó Adrienn, Szabó Tamás- Zsolt

Kedves zenekar: Kedves Botond, Kelemen Molnár János, Román Hunor, Szabó Lóránd Győző
Fény: Toásó István
Hang: Zilincki Károly
Táncoktatók: Lőrincz Hortenzia, Golicza Bernadett, Hajdó Árpád, Tőkés Zsolt
Énekoktatók: Antal Katalin, Ványolós András
Zenei szerkesztő: Molnár Szabolcs
Mozi: László Barna
Díszlet, jelmez: Cristina Breteanu
Dramaturgia, szöveg: Dósa Zoltán
Koreográfus, rendező: László Csaba

Köszönet:
Zsigmond Ibolya – történeti hitelesség
Nagy Levente – fúvós zene
Szőcs Annamária, Gál Szilárd – család történet
Székelykeresztúri Molnár István Múzeum – fényképek, dokumentumok