Weiner Sennyey Tibor 'A méhészet művészete' c. könyv nagyváradi bemutatója

Weiner Sennyey Tibor
A méhészet művészete
Esszék az apikultúráról
c. könyvének nagyváradi bemutatója.

Az esten előadást tart a méhészet művészetéről a szerző, majd pedig a szerzővel beszélget a könyv kiadója: Gazsó Imre (méhész, szakkönyvfordító és szakkönyv kiadó) Weiner Sennyey Tibor (1981) József Attila-díjas költő, író. Szentendrén él. Az olvasás és írás mellett kertészkedik és gyakorló méhész. Szeret továbbá beszélgetni, tanulni, sétálni és kerékpározni.

Legutóbbi könyvei a ‘Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve’ és a ‘Weöres Sándor kozmikus költészete és titkos világai’ című kötetek. A szerző ‘A méhészet művészete’ esszéit két éven át publikálta a havonta megjelenő ‘Méhészet’ szakfolyóiratban. Ebben a könyvben valamennyi – 2023 végéig – megjelent esszé teljes terjedelmében olvasható.

Helyszín: Posticum
str Teiului 26.
Romania
410477 Oradea – Nagyvárad – Grosswardein
Kezdés:
2024 február 28 19:00 (helyi idő szerint /RO)

—
A könyv tartalma:
Az ősök méhei, avagy az őskori mézvadászok és méhsámánok
A Nap leányai, avagy az ókori Egyiptom méhei és méhészei
A méhek és a „tejjel-mézzel folyó” Kánaán
Méhes filmek fesztiválja
A rejtélyes kaptárkövek
Ősmagyar méhészek, avagy a méhek és magyar nyelv
A méhesház, Berzsenyi Dánieltől Hamvas Béláig
A méhek és a varázsló méhész, avagy „a méhészet a mezőgazdaság költészete”
A méhek és a halál, avagy mit kell „elmondani a méheknek”
Arisztotelész és a méhek megfigyelése
A méhek és a lélek, vagyis Sylvia Plath méheitől a világot gyógyító méhészkedésig
A méhek és a világűr, avagy lesznek-e „űrméhek”?
A méhek muzsikája
A méhek és az ember
A méhek és Shelock Holmes, avagy a detektív méhész
A méhek és a képzőművészet, avagy útmutatás az együttélésre
A méhek gyógyító ereje,
avagy a méhek és a méhészeti termékek értelme és célja
A méhek és a költő
---
Részletek a könyvből:
„A méhészet művészetének legfőbb mondanivalója a méhek és ember, természet és emberiség együttlétének lehetősége és újrateremtése, ösztönös és tudatos szinten egyaránt, mert ennek megértése és megélése a kulcs nem csak az emberiség, hanem a világ túléléséhez, már ha meg akarjuk haladni önmagunk korlátait és saját romboló hajlamunk.”
„A méhészet művészete, azonban jóval többről szól, mint csak gyakorlati megfigyelésekről, hiszen elmélet és gyakorlat, művészet és tudomány szorosan összefügg, s aligha fejlődhetünk életünkben, ha a részletek szemlélése révén nem törekednénk a teljes kép meglátására. Amikor egy-egy méhecskét nézünk látnunk kell az egész méhcsaládot mögötte.”
„(…) A méhek méh-tulajdonságokkal rendelkeznek, még ha ugyanabban a világban is léteznek, mint mi emberek. Önvalója teljességében kell szemlélni, elfogadni és megérteni a másikat, s csak ekkor tárulhatnak fel a metszetek, a hasonlóság és a közösség a másságban. Például, hogy ők is születnek, élnek, éreznek, akarnak, táplálkoznak, fejlődnek, szaporodnak, kommunikálnak, küzdenek és meghalnak, akárcsak mi, mégis mindezt méhként teszik, hiszen méhnek születtek. A méhnek és az embernek is helye van a teremtett világban, kölcsönhatásuk pedig olyannyira figyelemreméltó, hogy magam is őszinte csodálattal látom mindezt önmagamon belül, amikor kimegyek a méhesbe és felnyitok egy kaptárat.”
„’A méhészet művészete’ vagy az ‘apikultúra' így vezethet el az ‘ökoterápiához’, vagyis a természettel való gyógyításhoz, amely egyenes út a ‘biofília’, azaz a természet szeretete felé. Ez a háromszög nem oldja meg a körülöttünk egyre katasztrofálisabban kibontakozó krízist és világválságot, de nagyon sokat segíthet, hogy helyes válaszokat találjunk kínzó kérdésekre, és normális emberek maradjunk a nem normális világban. A méhek megtaníthatják, hogy mi a befelé figyelés, az összetartás, a mértéktartás, az önfeláldozás, az alkalmazkodás, a túlélés, s azt is, hogy mi a kiáramlás, a szorgalom, a természet szeretete, az igazi bőség és a valódi boldogság. A legnagyobbak mindig a legkisebbektől tanulhatnak a legtöbbet.”